Néhány falat étcsokoládé rendszeres fogyasztása javíthatja az agyműködést, enyhítheti a stresszt és akár növelheti az élettartamot, míg a túlzásba vitt nassolása elhízáshoz és az ehhez köthető egészségügyi kockázatok növeléséhez vezethet. 2023 eleje ráadásul rossz hírrel indult az édesszájúak számára, ugyanis nehézfém szennyezést mutattak ki egyes étcsokoládékban. A csokoládéhoz fűződő viszonyunk egy újabb “se veled, se nélküled" típusú kapcsolat lenne? Cikkünkben összegyűjtöttük a tudományos érveket.
Tartalomjegyzék
A csokoládé rövid története és feldolgozása
Kakaót már 5300 évvel ezelőtt termesztettek Közép-Amerikában. Az aztékok gyógyszerként használták különféle betegségek megelőzésére. A csokoládéról pedig már akkor ismert volt, hogy növeli az általános élettartamot, fokozza a szexuális vágyat és a termékenységet. Ezek az egészségügyi előnyök a kakaó fő fitonutrienseinek: a polifenoloknak és flavonoidoknak (ezen belül főként katechinek, antocianinok és proantocianidinek fordulnak elő a kakaóbabban) tulajdoníthatók.
A csokoládé gyártása többlépcsős folyamat, mely a következő lépésekből áll:
- erjesztés: ekkor alakul ki a csokoládé aromája
- szárítás: a kakaóbab tartósítása érdekében a nedvességtartalmat 6-8%-ra csökkentik
- pörkölés: a kakaóbab fertőtlenítése, valamint a csokoládé ízének és aromájának kialakítása érdekében 120-140 °C hőmérsékletet alkalmaznak
- őrlés és finomítás: ettől a lépéstől függ a csokoládé állaga
- koncolás: a kakaóból a felesleges nedvesség eltávolításával megfelelő viszkozitás érhető el, miközben kialakul a kívánt szín is
- temperálás: eredményeként stabil végtermék jön létre.
A teljes procedúra alatt azonban sajnos elég szembetűnő a tápanyagveszteség. Az értékes polifenol tartalom közel 10-edére csökken eredeti mennyiségéhez képest.
Az étcsokoládé tápértéke
A jó minőségű, magas kakaótartalmú étcsokoládé oldható rost- és ásványianyag tartalma kiemelkedően magas élelmiszereink közül. Egy 100 grammos, 70-85% kakaótartalmú étcsokoládé
- 11 gramm rostot,
- 1,8 mg rezet (a napi beviteli referencia érték, röviden NRV 196%-a),
- 12 mg vasat (NRV 66%-a),
- 228 mg magnéziumot (NRV 57%-a),
- valamint jelentős mennyiségű mangánt, káliumot, foszfort, cinket és szelént tartalmaz.
A kakaó bioaktivitása és a kapcsolódó egészségügyi előnyök
Az étcsokoládé polifenolokban gazdag, ennek köszönheti kesernyés, fanyar ízvilágát.
- A polifenolok (különböző típusai fordulnak elő a kakaóban, például fenolsavak, sztilbének, flavonolok és flavan-3-olok, valamint antocianinok) a kakaóbab egyik fő összetevői (mennyiségük 5-6%-ot is kitehet). A kakaó-polifenolok segíthetnek a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az anyagcsere-rendellenességek megelőzésében, emellett gyulladáscsökkentő hatásúak. A nem flavonoidok közül a kakaóbabban gyakran előforduló és említésre méltó vegyület a resveratrol, amely antiproliferatív (sejtosztódást és sejtnövekedést gátló, daganatellenes hatás), kardioprotektív (szívvédő), kemopreventív (rákmegelőző) és gyulladáscsökkentő, valamint antioxidáns hatással rendelkezik.
- A kakaóbab nem polifenol típusú bioaktív komponensei a metil-xantin vegyületek, amelyek közül a koffein és a teobromin a domináns. A teobromin növeli a HDL-koleszterin szintjét a vérben, serkenti a szívizom működését, valamint ellazítja a tüdő hörgőinek simaizomzatát. Hangulatjavító hatását depressziós betegségek kezelésében is kihasználják, antioxidáns tulajdonsága pedig a szabadgyökök megkötésében segíthet.
A kakaó potenciális egészségügyi előnyei a következők:
- Cukorbetegség és elhízás elleni védelem: Az inzulinrezisztencia csökkentésével javítja az inzulinérzékenységet.
- Az egészséges lipidprofil kialakítása: a mértékletes étcsokoládé fogyasztás egészségesebb irányba tolja a vér koleszterinszintjét azáltal, hogy képes a koleszterint a véráramból visszajuttatni a májba így csökkenti az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein, amit „rossz” koleszterinnek is szoktak nevezni) és az összkoleszterin mennyiségét, míg a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein, amelyet néha „jó” koleszterinnek is neveznek) szintjére nincs számottevő hatással.
- Az agyműködés stimulálása: A fent felsorolt kémiai vegyületek serkentik a kognitív funkciókat és pozitívan modulálják a hangulatingadozásokat.
- Gyulladáscsökkentő hatás: a kakaó fokozza az mRNS expresszióját, különösen az IL10 gyulladásgátló citokinek (a gyulladásos és autoimmun patológiák megelőzésében döntő szerepet játszó kis fehérjék) kifejeződését, miközben közvetlen hatással van az immunsejtekre is.
- A kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri eredetű) mortalitás mintegy 50%-os csökkentése
- Egyes degeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór megelőzése.
Egészségügyi kockázatok
Az év elején napvilágot látott tudományos hírek szerint egyes étcsokoládék kadmium- és ólomtartalma aggasztó lehet. Mivel ezek a nehézfémek fejlődési problémákat okozhatnak, az expozíció a kismamák és kisgyermekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot. A magas kadmium bevitel emellett károsíthatja a májat és a vesét is.
A vegán csokoládék egészségesebb alternatívát biztosítanak e téren, így ezeket - mértékkel - nyugodtan fogyaszthatjuk.
Összegzés
A kakaó kiváló élelmi forrása a számottevő egészségügyi előnnyel rendelkező, antioxidáns hatású flavanoloknak, melyek többek között a véráramlás fokozásával és a vérnyomás csökkentésével támogatják a szív egészségét, valamint az inzulinérzékenység növelésével csökkentik a cukorbetegség kockázatát.
Az étcsokoládé azonban koncentrált kalóriaforrás is egyben, így mértéktelen fogyasztása súlygyarapodáshoz és az ehhez köthető egészségügyi kockázatok emelkedéséhez vezethet. Minél magasabb a kakaótartalom egy csokoládéban, annál magasabb a flavanoltartalom, vagyis kisebb adag csokoládé elfogyasztásával juthatunk ugyanannyi flavanolhoz. Megjegyzendő azonban, hogy amennyiben flavanol igényünket kizárólag csokoládéból próbálnánk fedezni, az elfogyasztott mennyiség már inkább a hátrányok felé billentené a mérleg nyelvét.