Barion Pixel

Miért betegszel meg minden ősszel? Az immunrendszer őszi megingásának okai és a természetes immunerősítés

Tartalomjegyzék

Minden szeptemberben ugyanaz a forgatókönyv

Az első hűvös hetek után jön a karcos torok, aztán az orrdugulás, és két hét múlva ugyanott vagy, ahol tavaly ilyenkor. Sokan ilyenkor kezdenek immunerősítés után nézni, jellemzően akkor, amikor már fáj a torok.

Pedig az ősz nem attól nehéz évszak, mert az immunrendszer hirtelen elromlik, hanem mert egyszerre több körülmény változik meg. Ha érted, pontosan mi történik szeptemberben a szervezeteddel, sokkal célzottabban tudsz beavatkozni, mint egy kapkodó C-vitamin-kúrával a betegség harmadik napján.

Nem a hideg tesz beteggé: mi történik valójában ősszel?

Kezdjük a legmakacsabb tévhittel. A hideg levegő önmagában nem okoz fertőzést. Vírus nélkül attól sem leszel beteg, ha vizes hajjal mész ki, mert a megfázás és az influenza kórokozók műve, nem a hőmérsékleté.

Ami viszont tényleg megváltozik ősszel, az a környezet, és ezen keresztül a szervezet védekezőképessége. Zárt, rosszul szellőző terekbe költözünk, ahol a cseppfertőzés esélye sokszorosa a szabadtérinek. A fűtési szezonban leesik a beltéri páratartalom, a kiszáradt orr- és toroknyálkahártya pedig gyengébben szűri ki a kórokozókat, mert a nyálkahártya csillószőrös tisztító mechanizmusa lassul.

A hideg, száraz levegőben a légúti vírusok tovább maradnak fertőzőképesek. Elindul az iskola és az óvoda, ami a családok többségénél a fertőzések fő behozatali útvonala. Ehhez jön a napfény szögének változása, ami a D-vitamin-szintet érinti.

Az immunrendszered tehát nem omlik össze szeptemberben. Egyszerre több oldalról éri nagyobb nyomás, miközben az egyik legfontosabb támogató tényezője, a napfény, éppen elfogy.

Öt ok, ami ősszel megingatja az immunrendszert

Öt ok, ami ősszel megingatja az immunrendszert

  • Fényhiány. A bőr D-vitamin-termelése a napsugárzás szögétől függ, ami ősszel meredeken romlik.
  • Ritmusváltás. A nyári lazább napirend után a korai kelés, az iskolakezdés és a munkahelyi hajrá együtt rövidíti le az alvást. Az alváshiány mérhetően csökkenti az immunsejtek aktivitását.
  • Tartós stressz. A hosszan magas kortizolszint gyengíti a nyálkahártyák helyi védelmét, ezért aki szeptemberben pörög fel, gyakran októberben betegszik meg.
  • Kevesebb mozgás és friss levegő. A rendszeres, mérsékelt testmozgás javítja az immunsejtek keringését, a beltéri életmód viszont ezt is elveszi.
  • Az étrend átrendeződése. A nyári friss zöldség és gyümölcs helyét nehezebb, tápanyagszegényebb ételek veszik át, miközben pont az antioxidáns bevitelre lenne szükség.

Miért esik vissza a D3-vitamin szintje ősszel?

A D3-vitamin nem klasszikus vitamin, hanem hormonszerű anyag, amit a bőr állít elő UVB-sugárzás hatására. Magyarország földrajzi szélességén nagyjából októbertől márciusig a napsugárzás beesési szöge túl lapos ahhoz, hogy ez a folyamat érdemben működjön.

Vagyis fél éven át a szervezet gyakorlatilag a nyáron feltöltött raktáraiból és a táplálékból gazdálkodik. Mivel a D-vitamin zsíroldékony, a szervezet akár egy hónapig is tárolja, de ez a tartalék a tél közepére jellemzően kiürül. A hiány pedig nemcsak a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességen látszik: fáradtságot, izomgyengeséget és testszerte jelentkező fájdalmakat is okozhat.

Mi történik a háttérben?

A védekezés két rendszerben zajlik. A veleszületett immunitás az azonnali, általános válasz: a nyálkahártyák fizikai gátja, a falósejtek és a gyulladásos reakció. A szerzett immunitás lassabb, de célzott, itt tanulják meg a T- és B-sejtek felismerni az adott kórokozót. A kettő között a citokinek közvetítenek, ezek az immunsejtek jelzőmolekulái.

Ebben a rendszerben két dolog múlik a tápanyagellátáson. Az egyik a nyálkahártya épsége, ami az első védelmi vonal. A másik az oxidatív egyensúly: a fertőzés elleni harc során az immunsejtek maguk is szabadgyököket termelnek, és ha az antioxidáns kapacitás kevés, a gyulladás elhúzódik. Ezért lassul be sokaknál a gyógyulás, és ezért marad meg a köhögés hetekre a láz elmúlta után is.

Mit jelent valójában az immunerősítés?

Az immunerősítés nem azt jelenti, hogy az immunrendszert minél erősebb működésre kell késztetni. A cél az, hogy a szervezet megfelelően reagáljon a kórokozókra, majd a veszély elmúltával lecsendesítse a védekezéssel járó gyulladásos folyamatokat.

Ezt a kiegyensúlyozó működést nevezzük immunmodulációnak. A D-vitamin szerepe is ebben rejlik: nem egyszerűen fokozza az immunválaszt, hanem részt vesz annak szabályozásában.

Hány megfázás számít normálisnak?

Felnőttnél évi 2-4 felső légúti fertőzés az átlag, kisgyereknél, főleg közösségbe kerülés után, a 6-8 is belefér. Ha tehát ősszel elkapsz egy náthát, az nem az immunrendszered kudarca, hanem statisztika.

A minta az, ami árulkodó. Érdemes odafigyelni, ha a fertőzések rendre elhúzódnak három hétnél tovább, ha minden alkalommal antibiotikumra van szükség, ha visszatérően arcüreggyulladás vagy hörghurut alakul ki belőlük, vagy ha a betegségek között sincs igazi felépülés.

Nátha vagy őszi allergia?

Sokan azért érzik úgy, hogy ősszel folyamatosan betegek, mert valójában nem is fertőzésről van szó. A parlagfű szezonja augusztus végén tetőzik, az avarban és a nedves faleveleken elszaporodó penészgombák spórái pedig egészen a fagyokig a levegőben maradnak.

Az allergiás panasz jellemzően viszkető szemmel és orral kezdődik, tüsszögéssorozatokkal jár, a váladék tiszta és vizes marad, láz nincs, a tünetek hetekig elhúzódnak, és gyakran napszakhoz vagy helyszínhez kötődnek. A megfázás ezzel szemben fokozatosan indul, torokkaparással kezdődik, a váladék néhány nap alatt besűrűsödik, és a panaszok hét-tíz nap alatt megszűnnek.

Ha évről évre ugyanabban a két hétben jelentkeznek a tüneteid, érdemes allergiavizsgálatra gondolni.

Immunerősítés természetesen: amit nap mint nap megtehetsz

Az immunrendszer megfelelő működésének alapjait a mindennapi szokások teremtik meg. Ezekre érdemes figyelni az őszi időszakban:

  • Aludj hét és kilenc óra között. Az alvás az immunmemória kialakulásának ideje, egyetlen rövid éjszaka is mérhetően rontja a védekezőképességet.
  • Szellőztess naponta többször, és tartsd a beltéri páratartalmat nagyjából 40 és 60 százalék között, hogy a nyálkahártya ne száradjon ki.
  • Mozogj rendszeresen, de mértékkel. A napi fél óra séta többet ér, mint a heti egy kimerítő edzés.
  • Egyél elég fehérjét, mert az immunsejtek és az ellenanyagok fehérjéből épülnek.
  • Támogasd a bélflórát rostban gazdag és erjesztett élelmiszerekkel, mivel az immunrendszer jelentős része a bélrendszerhez kötődik.
  • Kezeld a stresszt tudatosan, mert a tartósan magas kortizolszint közvetlenül rontja a helyi védelmet.

 

Mikor lehet indokolt a célzott tápanyagpótlás?

Az életmódi alapok mellett ősszel a D3-vitamin pótlása külön figyelmet érdemel, mert a napfény csökkenésével a D3 vitamin termelése jelentősen visszaesik. Közben gyakoribbá válnak a légúti fertőzések, és a szervezet antioxidáns védelme is nagyobb terhelést kap. Ez indokolja, hogy a D3-vitamin ne önmagában, hanem az immunműködéshez és a sejtvédelemhez szükséges más tápanyagokkal együtt kerüljön a középpontba.

Miért éppen C- és D3-vitamin, kvercetin és szőlőmag-kivonat?

A Riavita C+D vitamin Quercetinnel napi adagja 1000 mg C-vitamint, 4000 NE D3-vitamint, 200 mg, 95 százalékos kvercetin-tartalmú japánakác-kivonatot és 80 mg szőlőmag-kivonatot tartalmaz. A formula az őszi időszak két fontos területére épül: az immunrendszer megfelelő működésére és a fokozott oxidatív terheléssel szembeni védelemre.

A C-vitamin mindkét területen szerepet kap. Hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, és segít megvédeni a sejteket az oxidatív stressztől. Ez nem azt jelenti, hogy megakadályozza a megfázást, hanem azt, hogy olyan alapvető tápanyagot biztosít, amelyre a szervezetnek a védekezés során is szüksége van.

A D3-vitamin jelentőségét az őszi időzítés adja. Miközben részt vesz az immunrendszer szabályozott működésében, éppen a fertőzéses időszak kezdetén csökken le a természetes termelődése. A pótlás ezért nem a már kialakult tünetek kezeléséről, hanem a szezonra való előzetes felkészülésről szól.

A kvercetin és a szőlőmag-kivonat növényi polifenolokkal egészíti ki a vitaminokat. Antioxidáns tulajdonságaik miatt kerültek a formulába: a C-vitaminnal együtt a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét erősítik. A kvercetin kutatási hátteréről külön cikkben írtunk részletesen.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A kombináció előnye, hogy nem egyetlen őszi problémára épít. A D3-vitamin a csökkenő ellátottságot pótolja, a C-vitamin az immunműködéshez és az antioxidáns védelemhez járul hozzá, a növényi kivonatok pedig tovább erősítik a formula antioxidáns oldalát. Így az összetevők nem egymást ismétlik, hanem különböző feladatokat látnak el ugyanazon cél érdekében.

A készítmény elsősorban azoknak lehet praktikus, akik sok emberrel dolgoznak zárt térben, közösségbe járó gyermek mellett élnek, vagy ősszel rendszeresen elkapják a szezonális fertőzéseket. A használatát érdemes még a tünetek megjelenése előtt elkezdeni, amikor a cél a szervezet felkészítése, nem pedig egy már kialakult betegség kezelése.

Mire figyelj a használatakor?

A napi adag 4000 NE D3-vitamint tartalmaz, ezért mellette ne szedj automatikusan más, nagy dózisú D-vitamin-készítményt. Ha már használsz külön D-vitamint, vagy szeretnéd pontosan tudni, milyen a szervezeted ellátottsága, érdemes 25-OH-D-szintet méretni, és az eredmény alapján egyeztetni a megfelelő bevitelről.

Terhesség és szoptatás alatt, rendszeres gyógyszerszedés, vesekő, emelkedett kalciumszint, illetve pajzsmirigy- vagy mellékpajzsmirigy-betegség esetén a készítmény alkalmazása előtt kérd ki orvos véleményét.

Az őszi felkészülés kulcsa az időzítés. Az alvás, a mozgás és a változatos étrend mellett érdemes időben gondoskodni azokról a tápanyagokról is, amelyekből ebben az időszakban könnyebben alakulhat ki elégtelen ellátottság. A Riavita C+D vitamin Quercetinnel összetételét és alkalmazási javaslatát a termékoldalon, a hatóanyagok kutatási hátterét pedig a "Tudomány a háttérben" oldalon találod.