Tartalomjegyzék
Bevezető
Tavaly alig érezted meg a parlagfűszezont, idén viszont már reggel tüsszögéssel indulsz, estére bedugul az orrod, viszket a szemed, és egy hosszabb szabadtéri program után órákig rosszabbul vagy. Ilyenkor kézenfekvő arra gondolni, hogy az allergia súlyosbodott. Pedig lehet, hogy nem az érzékenységed változott, hanem a terhelés lett nagyobb.
Az allergiás tünetek erősségét ugyanis nem egyetlen tényező határozza meg. Számít a levegő pollenkoncentrációja, a többi jelen lévő allergén, a légszennyezés és a légutak nyálkahártyájának állapota is. Ezért ugyanaz az allergia egyik évben alig zavaró, a következőben pedig hetekre megnehezítheti a mindennapokat.
Mi történik allergiás reakció során?
Az allergiás immunrendszer egy ártalmatlan anyagot, például valamely növény pollenjét veszélyforrásként azonosítja. Amikor újra találkozik vele, olyan immunfolyamat indul el, amelynek során többek között hisztamin szabadul fel.
A hisztamin hatására megduzzadhat a nyálkahártya, fokozódik a váladéktermelés, jelentkezhet tüsszögés, szemviszketés vagy könnyezés. Ez az alapmechanizmus önmagában nem magyarázza meg, miért lehet egyik évben sokkal erősebb a reakció. Ehhez azt is meg kell nézni, mekkora terhelés éri közben a szervezetet.
Ha részletesebben is érdekel, hogyan függ össze az allergia a légúti gyulladással és a hisztaminfelszabadulással, a Riavita asztmáról és flavonoidokról szóló cikkében ezt a folyamatot külön is bemutatjuk.
Mikor jelennek meg a tünetek?
Az allergiás reakciót érdemes egyfajta terhelési küszöbként elképzelni. Kis mennyiségű allergén még alig észrevehető panaszokat okozhat, nagyobb pollenkoncentrációnál viszont már erőteljes tünetek jelentkezhetnek. A pontos határ emberenként és allergénenként eltér.
Ráadásul a terhelés ritkán csak egyetlen forrásból érkezik. Egy szeptemberi napon egyszerre lehet magas a parlagfű pollenkoncentrációja, jelen lehetnek más növények pollenjei és penészspórák, miközben a légszennyezés is irritálja a légutakat. Ha ezek közül több tényező egyszerre van jelen, könnyebben átlépheted azt a pontot, ahol már érezhetővé válnak a tünetek. Ezért fordulhat elő, hogy két látszólag hasonló nap között óriási különbséget érzel.
A pollenszezon ráadásul nem minden évben alakul egyformán. A növények pollentermelését és a pollen terjedését a hőmérséklet, a csapadék, a szél és más időjárási tényezők befolyásolják, így ugyanannak a növénynek a pollenterhelése egyik évről a másikra jelentősen változhat.
Egy meleg, száraz, szeles időszak például jóval nagyobb pollenterhelést hozhat, mint egy csapadékosabb periódus, sőt, hosszabb távon a klímaváltozás is negatív irányba módosíthatja a pollenszezon hosszát és intenzitását. Vagyis attól, hogy tavaly augusztus végén alig volt panaszod, idén ugyanebben az időszakban még lehet egészen más a helyzet.
Nem minden tünetért felelős a pollen
A városi allergiaszezon különösen jó példa arra, miért túl egyszerű minden tünetért kizárólag a pollent okolni. A pollen mellett kipufogógázokkal, finom porral, ózonnal és más légszennyező anyagokkal is találkozik a légutak felszíne.
A légszennyezés irritálhatja a légúti hámot, és hozzájárulhat az allergiás betegségek súlyosbodásához. Egyes környezeti hatások ráadásul magának a pollennek az allergén tulajdonságait is befolyásolhatják.
A modern allergiakutatás ezért egyre többet foglalkozik a légutak úgynevezett epitheliális, vagyis hámbarierrétegével. Ez az a sejtréteg, amely fizikai és biológiai határként választja el a szervezet belső környezetét a belélegzett külvilágtól. A légszennyezés és más környezeti tényezők ennek a védőrétegnek a működését is befolyásolhatják.
Többféle allergén, nagyobb terhelés
Sokan úgy beszélnek az allergiájukról, hogy „parlagfű-allergiám van” vagy „poratkára vagyok allergiás”. A valóság ennél gyakran összetettebb.
Valaki egyszerre több pollenre is érzékeny lehet, miközben a lakásban poratkával, nedves környezetben pedig penészgombák spóráival találkozik. Ezek időben részben átfedhetik egymást. A beltéri allergének pedig nem tűnnek el attól, hogy éppen pollenszezon van.
Ha több olyan anyag van jelen környezetedben, amelyre érzékenyen reagálsz, a teljes allergénterhelés is nagyobb lehet. Ettől még nem alakult ki feltétlenül új allergiád, és a régi sem biztos, hogy súlyosabbá vált. Egyszerűen több minden került a mérleg serpenyőjébe.
Mi történik, amikor már megjelennek a tünetek?
Allergiás reakcióban a hízósejtek rendkívül gyorsan reagálnak arra az allergénre, amelyet az immunrendszer már korábban „megjegyzett”. Ha például parlagfűpollen kerül a nyálkahártyára, ezek a sejtek aktiválódhatnak, és rövid időn belül hisztamint, valamint más gyulladásos jelzőanyagokat bocsáthatnak ki.
A hisztamin közvetlenül hozzájárul a jellegzetes panaszokhoz: az erek kitágulnak, a nyálkahártya megduzzad, fokozódik a váladéktermelés, megjelenik a viszketés és a tüsszögési inger. Ezért hatnak az antihisztaminok éppen erre a mechanizmusra.
Az allergiás reakciót nem csak a hisztamin okozza: többféle gyulladásos jelzőanyag és immunsejt egyaránt részt vesz benne. A kvercetin ezért is került a kutatások fókuszába: antioxidáns tulajdonságai mellett azt is vizsgálják, hogyan befolyásolhatja a hízósejtek működését és a gyulladásos anyagok felszabadulását.
A kvercetin az allergiakutatás látóterében
A kvercetin egy flavonoid, vagyis olyan növényi vegyület, amely többek között almában, hagymában, bogyós gyümölcsökben és számos más növényben természetesen is megtalálható. Antioxidáns tulajdonságai miatt régóta vizsgált anyag.
Egy 66 fő részvételével végzett, placebo-kontrollos kutatásban napi 200 mg kvercetin 4 hét alatt több allergiás tünetet, köztük a tüsszögést, az orrfolyást és a szemviszketést is mérsékelte a placebóhoz képest, miközben további életminőségi mutatók is javultak.
Miért került a kvercetin mellé C- és D-vitamin a Riavita termékben?
A Riavita C & D vitamin Quercetinnel formuláját úgy állítottuk össze, hogy a vitaminok és a növényi hatóanyagok kiegészítsék egymást. Egy napi adag készítmény 1000 mg C-vitamint, 4000 NE D3-vitamint, 200 mg, 95 százalékos kvercetintartalmú japánakác-kivonatot és 80 mg szőlőmag-kivonatot tartalmaz.
Vitamins C and D contribute to the normal function of the immune system, while vitamin C also helps protect cells from oxidative stress. Quercetin and grape seed extract add plant flavonoids to the formula, so the product does not rely on a single active ingredient but combines several complementary components.
A formula egyes elemeinek szakmai hátteréről részletesebben a Tudomány a háttérben oldalon olvashatsz.
Mit érdemes tenni, amikor elkezdődik az allergiaszezon?
Az első lépés továbbra is az allergénterhelés csökkentése. Ha tudod, mire vagy érzékeny, érdemes követni az aktuális pollenadatokat, és a magas terhelésű napokon ehhez igazítani a hosszabb szabadtéri programokat. Hazaérkezés után a ruhán és a hajon megtapadt pollen eltávolítása is segíthet abban, hogy kevesebb allergént vigyél be magaddal a lakásba.
Ha már jelentkeznek a tünetek, nem csak az allergénterhelés csökkentése lehet fontos, hanem az is, hogy a szervezet megkapja az immunműködéshez és az antioxidáns védelemhez szükséges támogatást. Ebben a C- és D-vitamin szerepe régóta jól ismert, a legújabb kutatások pedig arra utalnak, hogy a kvercetin is kedvezően befolyásolhatja az allergiás reakció egyes folyamatait.
Erre a tudásra épül a Riavita C & D vitamin Quercetinnel formulája: egyetlen készítményben egyesíti a C- és D3-vitamint, a kvercetint és a szőlőmag-kivonatot, hogy a különböző összetevők hatásai egymást erősítve érvényesüljenek.
