A tudományos igényességgel végzett kísérletek alátámasztják azokat a népi megfigyeléseket, amelyek szerint a hernyógombák általában energizáló hatást gyakorolnak az állatokra (pl. jakok) és az emberre, valamint elősegítik a hosszabb, egészségesebb életet. A vitalitás javítása mellett számos korábban kevésbé ismert jótékony hatás is a tudományos figyelem középpontjába került, mint például immunmoduláló és rákellenes hatása...
A hernyógomba fogyasztásának egyik leggyakoribb célja a fáradékonyság csökkentése, és ezzel párhuzamosan a vitalitás visszanyerése. Egy kínai tanulmány szerint a Cordyceps sinensis kivonat szedésének hatására a kísérletben résztvevő idősebb emberek közel 90 %-a számolt be a fizikai erőnlétének javulásáról.
Az állóképesség fokozását egy japán és egy olasz tanulmány is alátámasztotta. Előbbiben fiatal férfiak végeztek intenzív futási gyakorlatokat, és amennyiben hernyógomba kivonatot használtak, könnyebben vették a megerőltető sportolást. Utóbbiban a hernyógomba és a pecsétviaszgomba együttes szedésének köszönhetően nőtt az amatőr bicikliversenyzők fizikai fittsége, és szervezetük felkészültebb lett az oxidatív stresszre.
Az energizáló hatást állatokon is tesztelték, mert a vizsgálatok sokkal jobban standardizálhatók. Egy példa szerint a kísérleti egereknek jelentősen javult az úszásban mutatott kitartásuk, ha a hernyógomba főzetéből készült kivonattal egészítették ki a táplálékukat.
A hernyógomba kivonat különböző egérkísérletekben antidepresszáns szerű hatást mutatott, amit a hipoglikémiás és energizáló hatásával is összefüggésbe hoztak.
Forrás:
A Cordyceps sinensisnek régóta öregedést gátló hatást tulajdonítanak. Ecetmuslicák esetében a hernyógomba kivonattal történő táplálás akár 32 %-al is képes volt megnövelni az élettartamot.
Egerek esetében, hogy egy kísérlet ne tartson hosszú évekig, gyorsított öregedésmodellekkel dolgoznak, amikor az állatok folyamatos D-galaktóz fogyasztás következtében pár hónap alatt az öregedés tüneteit kezdik mutatni, pl. a kognitív (agyi) funkciók hanyatlani kezdenek.
A Cordyceps sinensis kivonata képes volt ellensúlyozni a D-galaktóztól öregedő egerek kognitív leépülését, és javította a memóriájukat.
Forrás:
A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak, ezért különösen fontos, hogy az érelmeszesedés kockázatának csökkentése érdekében a megfelelő tartományban legyen pl. a koleszterin és vérzsír szintünk.
A hernyógomba kivonat egerekben képes volt ellensúlyozni a koleszterin-gazdag étrend ártalmas következményeit, mivel segített az alacsony sűrűségű lipoprotein (“rossz” koleszterin) szintjének alacsonyan tartásában, a nagy sűrűségű lipoprotein (“jó” koleszterin) szintje pedig emelkedett a Cordyceps gyógygombát nem fogyasztó állatokhoz képest.
A vér triglicerid és koleszterinszintjére gyakorolt kedvező hatásokat embereknél is sikerült megfigyelni, már fennálló szív-és érrendszeri rendellenességek esetében is.
Az antioxidánsok szervezetünkben betöltött egyik szerepe a szabadgyökök semlegesítése.
A Cordyceps sinensis kivonata több szabadgyök formát is képes volt közvetlenül semlegesíteni, és gátolta az érelmeszesedés kialakulásának egyik faktorát, a lipidperoxidációt.
Ezen felül egy hernyógomba törzsből kivont poliszacharid egerekben megemelte az antioxidáns hatású enzimek működését a májban, agyban és vérszérumban is, tovább növelve az antioxidáns kapacitást. Hasonló következtetésre jutottak a humán kísérletek is, az egerekhez hasonlóan megnőtt a vérszérumban az ún. szuperoxid-diszmutáz enzimaktivitás, és így a szabadgyök semlegesítő képesség.
Forrás:
A népi megfigyelések szerint a hernyógombát fogyasztók ritkábban betegednek meg, és kapnak el fertőzéseket. Ezt számos állatkísérlet támasztja alá, pl. az emberre is veszélyes Streptococcus baktérium fertőzés túlélési aránya jelentősen nőtt azoknál az egereknél, akik Cordyceps kivonatot kaptak, de a tuberkulózis kezelésében is pozitív hatást találtak.
Amikor a hernyógombában eredetileg csak kisebb mennyiségben jelen lévő, de a Cordyceps kivonatok akár 1%-át is alkotó cordycepin nevű hatóanyaggal támogatták a Candida gombafertőzés gombaellenes szerekkel való kezelését, jelentősen javult az egerek túlélése, még abban az esetben is, amikor a gyógyszereknek már ellenállóbb törzzsel fertőzték meg az állatokat.
A cordycepin a vírusokra is hatással lehet, pl. közvetlenül gátolta az adenovírus sokszorozódását az RNS szintézis blokkolásával.
Az immunrendszer működésének befolyásolása (immunmoduláció) kiterjed az egyes citokinek termelődésének szabályozására, és az immunrendszer sejtes elemeire is stimuláló hatással lehet.
Forrás:
A hernyógombáról úgy tartják, hogy rendszeres fogyasztása növelheti a szexuális teljesítőképességet, ezért egyesek a Himalája afrodiziákumának is becézik.
Egereknél magasabb spermiumszámot és spermium viabilitást (életképességet) eredményezett, illetve a benne található cordycepin hatóanyag az idősebb patkányokra gyakorolt olyan hatást, hogy a fiatalabb társaikra jellemző minőségű, mozgékonyabb spermiumokat hoztak létre, miközben emelkedett a tesztoszteron szintjük.
A klinikumban mindössze néhány tanulmány érhető el, azonban ezek egyöntetűen arra jutottak, hogy a hernyógomba készítmények növelik a spermiumok minőségét, így a férfi termékenységet, és mind férfiak, mind nők esetében növelhetik a libidót..
Forrás:
A Cordyceps sinensis kivonatoknak, különösen a cordycepin hatóanyagnak gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak. A humán sejtvonalakra gyakorolt hatása alapján ezt egyrészt a gyulladási faktorok termelődésének gátlásával, másrészt a gyulladáscsökkentő interleukinok szintjének emelésével éri el.
A cordycepin állatmodellekben enyhített az osteoarthritis (ízületi gyulladás) tünetein, és csökkentette az asztmához köthető légúti hiperreaktivitást, a túlzott nyálkatermelést és az IgE antitest mennyiségét. Közepes és súlyos asztmában szenvedő (humán) betegek állapota javulásnak indult.
Amikor kezelés mellett Cordyceps sinensist tartalmazó készítményt szedtek – csökkent a gyulladási faktorok és az IgE antitest szintje.
Forrás:
A hernyógomba kivonata képes volt csökkenteni a környezetből származó szennyezők, vagy életmóddal összefüggő káros anyagok roncsoló hatását, védve a veséket, májat és tüdőt.
Több, egereken és patkányokon végzett tanulmányban a Cordyceps sinensis csökkentette a májkárosodás mértékét, amikor szén-tetrakloriddal (korábban hűtőanyagként vagy tűzoltásra használt mérgező vegyület) való érintkezésnek tették ki őket.
Portugáliában olyan betegeknél tesztelték a Cordyceps sinensist, akiknél rendszeres alkohol fogyasztás következtében májkárosodás (szteatózis, zsírmáj) lépett fel.
A gombakészítményt használva gyorsabb volt a máj regenerálódása, mint a sima alkoholmegvonás esetén.
Egy vesefibrózis modellben patkányoknál a hernyógomba sikeresen gátolta a vesekárosodás során történő túlzott kollagénfelhalmozódást. A Cordyceps sinensis a patkányoknál indukált tüdőfibrózis súlyosságát is enyhítette a gyulladási faktorok szabályozásán keresztül.
Forrás:
A hernyógomba képes volt csökkenteni egyes kemoterápiás szereknek (pl. bleomicin, sztreptozotocin, ciklo-foszfamid, ciszplatin, vinerolbine, doxorubicin) az egészséges sejtekre kifejtett roncsoló hatását egér, patkány és zebradánió modellállatok esetében.
Ciszplatinnal kombinálva védő funkciója mellett tumorellenes hatással is rendelkezett, mind az egerekbe, mind a zebradánióba beültetett tumorsejtek osztódását segített gátolni. A hernyógombából kinyert poliszacharidok a sugárterápián átesett egerek szervezetét támogatták.
A hernyógomba készítményeket a klinikumban is tesztelték. Egy retrospektív tanulmányban a hepatocelluláris karcinómában (rosszindulatú májtumor) szenvedő humán betegek túlélése jelentősen megnőtt, amikor a kezelésüket Cordyceps sinensis tartalmú készítményekkel támogatták. A betegek prognózisa tovább javult, amikor a C. sinensist további, egyéb készítményekkel kombinálták.
Az eredmények részletesebb kifejtését az alábbi posztban találod:
A Tibeti hernyógomba a rákterápiában
Forrás:
A Cordyceps sinensisből kinyert hatóanyagok (cordycepin, izoflavonoidok) lassították az öregedő, vagy petefészek eltávolításon átesett, ösztrogénhiányos egerek és patkányok csontritkulásának sebességét.
Forrás:
A tudományos megfigyeléseket tanulmányozva a hernyógomba szerepe a cukorbetegség kezelésének támogatásában kettős:
Forrás:
A Cordyceps sinensis gomba a tibetiek tapasztalata szerint “télen a hernyóban, nyáron a fű között” nő.
Mint az sejthető, a Cordyceps gombának 2 fő életciklusa van. Spórái megtámadják a hernyókat, amelyekben télen élősködőként él, majd miután a gomba elfogyasztotta a rovarban található tápanyagokat, nyáron termőtestet növeszt. A természetben ez a gombafaj csak a Himalája három régiójában – Tibetben, Nepálban és Bhutánban – terem 3000 méter feletti magasságban.
A kínai hernyógomba jótékony hatására a tibeti pásztorok figyeltek fel már több mint kétezer éve, ezért tibeti hernyógombának is hívják. A Himalája ezen területein ritkább a levegő és gyérebb a növényzet, ezért a legelőkre kihajtott jakoknak, a tibetiek nagytestű háziállatainak fáradékonyabbak kellett volna lenniük.
Ennek ellenére az itt legeltetett állatok az alacsonyabban fekvő legelőn lévő társaikhoz képest tele voltak energiával, és a szaporodási kedvük is magasabb volt. Ezért a hatásért pedig a pásztorok megfigyelése alapján a fű között növő, és azzal együtt elfogyasztott sárgásbarna képződmény, a hernyógomba volt felelős.
A fenti történet alapján nem meglepő, hogy a tibeti Cordyceps sinensis a hagyományos kínai gyógyászat egyik legértékesebb összetevője. A legenda szerint egy időben kizárólag az uralkodó használhatta a fiatalsága és nemzőképessége fenntartására, erőnlétének és fiziológiai funkcióinak javítására.
A modern orvostudomány és kutatás akkor figyelt fel a tibeti Cordycepsre, amikor a kínai atléták, akik aranyérmet nyertek a stuttgarti atlétikai világbajnokságon, azt nyilatkozták, hogy Cordyceps gombát használtak a teljesítőképességük növelésére. Ma már tudjuk, hogy a tibeti Cordyceps speciális alkotóelemekkel rendelkezik, pl. a cordycepinekkel, melyek más fajokban nem találhatók meg, emellett adenozint és ritka N-poliszacharidokat, valamint béta-glükánt is tartalmaz.
A tibeti Cordyceps ritka, de értékes gomba, természetes előfordulási formájában 20.000 – 80.000 USD/kg áron érhető el, emiatt a túlgyűjtés, és a természetes élőhelyéről való eltűnés veszélyezteti. A tibeti hernyógombát ma már szerencsére termeszteni is lehet, melynek előnye, hogy a folyamat standardizált, ellenőrzött körülmények között zajlik, és így az eredeti árnál lényegesebben olcsóbban lehet hozzájutni a magasabb hatóanyagú termékekhez.
Amire a termékek kiválasztásánál érdemes odafigyelni: