Akik napi rendszerességgel, nagy mennyiségben visznek be flavonoidokat a táplálékkal, kisebb valószínűséggel szorulnak az érelmeszesedéssel kapcsolatos kórházi ellátásra, és kisebb eséllyel fognak szív-és érrendszeri betegségben elhunyni. A flavonoidok ezért anti-aging (öregedést gátló) komponenseknek tekinthetők, amit elsősorban a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásukon keresztül fejtenek ki. A flavonoidokat intenzíven kutatják az utóbbi években, és számos bizonyíték gyűlt össze egészségmegőrző és állapotjavító hatásukról.
A Nature Communications folyóiratban 2019-ben jelent meg egy Dániában készült csoportos tanulmány, aminek keretein belül 56 000, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig, és a tanulmány végén összegezték, hogy a flavonoidok fogyasztása miként járulhatott hozzá az egészségükhöz. A tanulmány ideje alatt 14 000-en hunytak el, amiben az alacsony napi flavonoid bevitel egy szignifikáns kockázati tényező volt.
Az eredmények szerint azok, akik legalább 500 mg flavonoidot tartalmazó ételeket és italokat fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel élték túl a vizsgálat végéig.
Egy páciens alacsony flavonoidfogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek halálozásának kockázati tényezője volt a kísérlet időtartama alatt, ahol a szív- és érrendszeri betegségek halálozása volt az elsődleges halálok.
A tanulmányban külön megvizsgálták a káros szenvedélyekkel rendelkezők halálozási rátáját. A flavonoidok védő hatása markánsabban érvényesült, ha valaki dohányzott, vagy rendszeresen fogyasztott alkoholt, ami azért lehet,
Egy 2020 elején publikált ausztráliai tanulmány, ahol 65 év átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, megerősítette a dániai tanulmány konklúzióit, miszerint minimum napi 500-700 mg flavonoidot kell bevinni az elhalálozás kockázatának csökkentéséhez.
Egy 2018-as tanulmányban 20 hónapos, idősnek számító egereknek (a fiziológiai funkcióik alapján 75 éves embereknek lehet megfeleltetni őket) kezdtek el a fizetin nevű flavonoidban dús tápot adni.
A kontrol csoportban átlagosan 27 hónapig éltek az állatok, míg a táplálék kiegészítésének hatására a fizetint fogyasztó egerek a kontrol csoporthoz képest 3 hónappal tovább, átlagosan 30 hónapig éltek, ami több mint 10%-os élettartam növekedést jelentett.
Forrás:
A kardiovaszkuláris betegségek egy jelentős része összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel (*).
Egy, az anti-aging pontban részletezett dán tanulmányhoz kapcsolódó másik kutatás azt térképezte fel, hogy vajon a napi flavonoid bevitel befolyással van-e az érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátások valószínűségére, beleértve az oxigénhiányhoz vezető érelzáródásokat, mint amilyen az iszkémiás sztrók, vagy a perifériás artériás betegségeket, mint az érszűkület.
A tanulmányban több mint 53 ezer, 50-65 év közötti páciens adatait használták fel. Átlagosan 21 évig követték őket, ezalatt 8773 résztvevő szorult érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátásra.
Az eredmények szerint a napi 500-1000 mg flavonoid bevitele jelentősen lecsökkentette a kockázati arányokat.
A leglátványosabb összefüggés a perifériás artériás betegségeknél volt tapasztalható: az alacsony flavonoid bevitellel (napi 175 mg) szemben a magas (napi 1000 mg) flavonoid bevitel 32%-kal csökkentette a kórházi ellátásra szorulás kockázatát.
A flavonoidok, és tágabb értelemben a polifenolok érelmeszesedés ellenes hatására a legelfogadottabb magyarázat az antioxidáns hatásukban rejlik.
Számos tanulmány összefoglalásaként elmondható, hogy képesek gátolni a vérben található koleszterin és egyéb zsírok oxidációját, ami a lerakódások elsődleges forrása, képesek enyhíteni a lerakódások helyén fellépő gyulladásos folyamatokat és túlzott immunaktivitást, segítenek relaxálni az érfal sejtjeit, így a vérnyomást is csökkenthetik, és a vérrögképződésben is lehet gátló szerepük.
(*) Érelmeszesedés: Az artériák falának megvastagodása, megkeményedése, jellemzően idős korban.
Forrás:
Mind a népi, mind a tudományos megfigyelések alátámasztják, hogy a zöldségek, gyümölcsök és magvak rendszeres fogyasztása jótékonyan hat egészségünkre, nem véletlen, hogy az étkezési szakértők által összeállított ételpiramisok is ezek nagy mennyiségű fogyasztását javasolják. Ennek oka, hogy a növények számos, az emberi szervezet normál működéséhez szükséges összetevőt tartalmaznak. A növények egészségmegőrző hatásának a vitaminokon túl a flavonoidok az egyik kulcsszereplői.
A flavonoidoknak az érrendszerre gyakorolt jótékony hatásait ismerjük legrégebben. A magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és kollégái voltak, akik rátaláltak egy sárga frakcióra, amit a magyar pirospaprikából és a citromléből is ki tudtak nyerni, és ami a C-vitamin hatását támogatva csökkentette a hajszálerek törékenységét és túlzott áteresztését skorbutos betegeknél. Ezt a sárga port flavonoid frakciónak nevezték el (flavus latinul sárgát jelent), és az azonosított komponenseket – flavonoidokat – azóta is az érfal gyógyszereként használják. flavonoid fraction (flavus means yellow in Latin), and the identified components – flavonoids – have since been used as medicine for the vascular wall.
Az azóta eltelt időben számos kutatás, tudományos megfigyelés jutott arra a következtetésre, hogy a szív- és érrendszerünk egészségéhez a flavonoidok valóban hozzájárulhatnak. Ezen felül további biológiai hatásokat társítanak a flavonoidokhoz, kiváltképp potens antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatást, allergia és asztma tüneteit enyhítő hatásokat, immunmodulációt, de sok tanulmány jelent meg a központi idegrendszert és kognitív funkciókat támogató, valamint rákellenes, antibakteriális és antivirális hatásokról is.
A különböző növényekben és gombákban fellelhető flavonoidoknak akár 6000 különböző tagja is lehet, és bár szerkezetileg hasonlóak, egy-egy kis különbség az antioxidáns kapacitás változásán túl további biológiai funkcióval ruházhatja fel a flavonoidokat. Az egyes növényeknek pedig van egy jellemző flavonoid összetételük, amik egymással és más növényi alkotókkal „összedolgozva” fejthetnek ki fiziológiai hatásokat.
A flavonoidok szervezetre gyakorolt széleskörű jótékony hatásának elérése érdekében javasolt a vegyes étrend, azaz érdemes lehetőleg minden nap a szivárvány minden színét tartalmazó zöldséget/gyümölcsöt fogyasztani, vagy étrendünket flavonoid készítményekkel kiegészíteni.