Menü
A vitaminok hatásával kapcsolatos kutatások leginkább a hiány megszüntetésére és a normál élettani funkciók helyreállítására irányulnak. Ha a betegség állapota vitaminpótlást követően javul, akkor feltételezhető, hogy az adott vitaminnak szerepe van a folyamatban. Az utóbbi időben egyre több olyan kutatás jelenik meg, amely kifejezetten a napi extra vitaminbevitel egészségügyi hatásaival foglalkozik.
A C-vitamin antioxidánsként viszonylag aspecifikus módon támogatja az immunrendszert az oxidációs folyamatok egyensúlyán keresztül. Bár az ajánlott napi minimum beviteli mennyiség 80 mg, sokan vizsgálták hogyan hat a napi 1000 mg körüli C-vitamin bevitel különböző betegségek lefolyására.
Az orrfolyással járó megfázásra fókuszáló tanulmányokat összefoglalva a C-vitaminnak csak minimális betegségmegelőző hatása van, viszont a betegség súlyosságát és idejét enyhítheti.
A megfelelő C-vitamin bevitel tehát szükséges, de nincs kizárólagos szerepe, más vitaminokkal és antioxidánsokkal (pl. flavonoidokkal) együtt hatékonyabban működhet. A háttérben az antioxidáns szerepe mellett a C-vitamin a fertőzésre adott T-sejtes válaszban és az immunrendszert aktivizáló citokinek szabályozásában is részt vehet.
Ezzel szemben a D-vitamin sokkal specifikusabb módon támogatja az immunrendszert. A D-vitamin aktív formája (1,25-dihidroxi-D3-vitamin) hormonszerű hatással rendelkezik, és a hatását a sejtekre nukleáris receptorokon keresztül fejti ki.
Az immunmoduláló hatása az autoimmun betegségek kialakulási esélyének csökkentésében, és az immunrendszer ’túlműködése’ ellen hat.
Források:
Ismert, hogy mind a C-vitamin, mind a D-vitamin vérszérum szintje fordítottan arányos a fáradtsággal, vagyis hiányuk levertséghez vezet.
Egy 62 fő bevonásával készült tanulmányban általános testi fájdalomra, nyaki és hátfájdalomra, fáradékonyságra panaszkodó résztvevőket D-vitaminnal kezeltek, ennek eredményeképp pedig gyorsan javulásnak indult az állapotuk.
A sztrókot túlélők a felépülési szakaszban nagyfokú fáradékonyságban, levertségben szenvednek. Egy brit tanulmány szerint ennek az egyik oka a D-vitaminhiány. A D-vitamin pótlást kapók közül minden résztvevőnek javultak a paraméterei. Az eredményeket egy kínai tanulmány is megerősítette, amiben több mint 500 iszkémiás sztrókból felépülő beteget vizsgáltak.
Források:
Már az 1940-es évek óta ismert, hogy a C-vitamin hiánya magas koleszterin- és trigliceridszinthez vezethet. Súlyos C-vitamin hiány esetében annyira felhalmozódhat a májban a koleszterin, hogy az már a májat is megterhelheti.
A hiánybetegségben szenvedőknél a megfelelő C-vitamin mennyiség bevitele csökkentette a vér koleszterinszintjét, és javultak a szív- és érrendszeri mutatók.
A C-vitamin tipikus hiánybetegsége a skorbut, amikor a hajszálerek fala törékennyé válik, és vérzékenység lép fel. Az erek falában kollagén található, a C-vitamin pedig a kollagénszintézis ko-faktora, így ha nincs jelen megfelelő mennyiségben, sérül az érfal szerkezeti felépítése, és áteresztővé válhat.
Forrás:
A vitaminok alapvető fontosságúak a szervezetünk normál működéséhez. Nem megfelelő mennyiségű bevitelük esetén akár napokon, heteken belül egyre súlyosbodó hiánybetegségek léphetnek fel.
Hogy ezt el tudjuk kerülni, a szakemberek meghatározták a minimum napi beviteli mennyiségeket, amit a vízben oldódó vitaminoknál valóban minden nap érdemes teljesíteni, míg a zsírban oldódó vitaminok esetében elég a heti bevitelnek az átlagát venni. A legtöbb vitamin esetében a felső bevitel biztonságos határ ráadásul rendkívül magas, vagyis nehéz őket túladagolni, így pl. C-vitaminból és D-vitaminból a napi ajánlott mennyiség többszöröse is fogyasztható anélkül, hogy az az egészséges szervezetet megterhelné. Ezenfelül több kutatási eredmény is arra jutott, hogy bizonyos esetekben nem csak lehet, érdemes is a napi ajánlott minimumot meghaladni, az ugyanis további előnnyel járhat a szervezetünk számára.
A D-vitamin szerkezetét és tulajdonságait tekintve is egyedülálló a vitaminok között. Zsírban oldódó, ezért a szervezetünk képes akár egy hónapig is tárolni, ennek ellenére nagymennyiségű napi bevitele is biztonságosnak számít. Jelenleg 4000 IU (nemzetközi egység) a napi biztonságos legfelső szintje. A D-vitamint leginkább az immunrendszer támogatójaként ismerjük, ellenállóbbá tesz bizonyos fertőzésekkel szemben, de segít a kalcium és foszfor felszívódásában, a fogak és csontok megfelelő növekedésében és fejlődésében, sőt, antidepresszáns-szerű hatását is megfigyelték már. Hiánya fáradékonysághoz, izomgyengeséghez, fizikai fájdalmakhoz, törékenyebb csontokhoz vezet.
Talán a legismertebb és legnépszerűbb vitamin. A C-vitamint Szent-Györgyi Albert fedezte fel 1928-ban, amikor a skorbut ellenszerét kereste. Később, a sejtek oxidációs folyamatainak, beleértve a C-vitamin antioxidáns szerepének feltárásáért 1937-ben Nobel-díjat kapott. A skorbut ellenszere is a C-vitamin lett, melyet a citromléből és a magyar pirospaprikából is nagy mennyiségben tudott kinyerni a páciensek kezeléséhez.
A C-vitamin azóta is az otthoni betegségmegelőzés egyik leggyakrabban alkalmazott szere, számos formában és kombinációban kapható. Az antioxidáns rendszerünket támogatva védi a szervezetet a környezetből érkező és szervezetben keletkező szabadgyökök ellen. A C-vitamin számos funkciója közül a legfontosabbak közé tartozik a bizonyos szív-érrendszeri krónikus betegségek kockázatának csökkentése, a húgysavszint mérséklésén keresztül a köszvény kialakulási esélyének csökkentése, valamint segíti a vas felszívódását és támogatja az immunrendszer normál működését – sokak szerint a megfázás megelőzésében és kezelésében is fontos szerepe van.
A C-vitamin számos más antioxidánssal működik együtt, egymás regenerációját segítik elő a szabadgyökök kordában tartása közben. Az étkezési antioxidánsokkal, pl. a quercetin nevű flavonoiddal együtt jelentősen megnőhet az antioxidáns kapacitás.
A quercetin (magyarosan kvercetin néven is ismert) egy természetes flavonoid, szinte minden növényben sikerült már kisebb-nagyobb mennyiségben kimutatni. Szerepét feltételezhetően krónikus betegségek megelőzésében (pl. szív-érrendszeri) fejti ki, de immunrendszert támogató hatásáról is sokat cikkeznek, akárcsak közvetlen vírusellenes hatásáról. A Quercetinről már mi is többször írtunk, a ‘quercetin’ címkére kattintva többet olvashatsz pl. infuenza vagy koronavírus ellenes feltételezett hatásáról.