Az őssejt mobilizáló faktoroknak, melyek elősegítik, hogy a csontvelőből nagyobb arányban lépjenek ki az őssejtek a véráramba, a legújabb kutatások szerint növényi alternatívái is ismertek. Egy részük a mobilizáción túl feltehetően az őssejtek önmegújulását is támogatják, ezzel segítve elő a szervezet regenerációját.
Az őssejtek stimulálásának és mobilizációjának egyik potenciális felhasználási területe a vérszegénység leküzdése, mely gyakran alakul ki pl. kemoterápiás kezelés következtében.
A szakirodalomban a pecsétviaszgombáról is található olyan tanulmány, ami a ciklo-foszfamid vagy a vinerolbin nevű kemoterápiás szer vérképzésre gyakorolt károsító hatását ellensúlyozta az elvégzett állatkísérletekben.
Az Aphanizomenon flos-aquae (röviden AFA alga) egy édesvízi kék-zöld alga, amely rendkívül gazdag biohasznosuló vasban – ez az ásványi anyag létfontosságú a vörösvértestek képződéséhez és a vashiányos vérszegénység leküzdéséhez. Emellett kiváló természetes B12-vitamin-forrás, amely különösen fontos a vegán étrendet követők számára. A B12-vitamin hozzájárul az egészséges vörösvértestek képződéséhez és segít megelőzni a megaloblasztos vérszegénységet. Az AFA alga antioxidánsokban, aminosavakban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdag. Ez a tápanyagsűrűség segíthet csökkenteni a fáradékonyságot és növelni az energiaszintet – olyan tüneteket enyhítve, amelyek gyakran kísérik a vérszegénységet és a sejtanyagcsere zavart működését.
Előzetes tudományos eredmények arra utalnak, hogy az AFA alga serkentheti az őssejtek termelődését, ami kulcsfontosságú lehet a csontvelő regenerációja és a vérképzés szempontjából. Ez a hatás különösen ígéretes a sejtregeneráció természetes támogatásában.
Forrás:
Az agyi erek elzáródásakor oxigénhiányos állapot, ún. iszkémiás sztrók következhet be. Az elzáródás megszüntetésekor friss, oxigéndús vér áramlik a szövetekbe, ami a már károsodott agysejteket sokszor sajnos tovább roncsolhatja, ezt hívják iszkémiás/reperfúziós károsodásnak. A sztrók bekövetkeztekor nagyon fontos a minél előbbi beavatkozás, hogy az agy minél kisebb területén lépjen fel az idegsejtek elhalása.
Számos növényi összetevő segíthet a sztrók és a reperfúzió során kialakult károsodott állapot javulásában.
Első körben antioxidánsként védik az idegsejteket és a szöveti őssejteket a reaktív oxigéngyököktől, amit a sérült agyterület újbóli oxigénellátásából származó oxidatív stressz jelent.
Ezen felül képesek lehetnek stimulálni a neurális progenitorokat, vagyis az idegi őssejteket osztódásra és neurogenezisre ösztönözhetik, így javíthatják az agy regenerációját és támogatják a felépülést.
Ilyen növényi hatóanyagok a proantocianidinek a szőlőmagban, és a barna algából származó fukoidán, de a fogyasztása a pecsétviaszgombának is jótékony hatással bír az állatkísérletek szerint.
Az iszkémiás/reperfúziós károsodás mérséklését az E-vitamin, a Q10 koenzim és a rutin flavonoid is segítheti, csökkentve az oxidatív stresszt és a gyulladást előidéző citokinek állapotrontó hatását.
Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik az AFA alga idegrendszert védő (neuroprotektív) tulajdonságaival, különösen a neurodegeneratív betegségek összefüggésében. Egy vizsgálat során AFA-kivonatot alkalmaztak idegsejteken, amelyeket oxidatív stressznek és amyloid-béta (Aβ) peptid toxicitásnak tettek ki – ez a két tényező közismerten szerepet játszik az olyan betegségek kialakulásában, mint például az Alzheimer-kór.
A kutatás eredményei azt mutatták, hogy az AFA alga antioxidáns hatással rendelkezik, csökkentette az oxidatív stresszt, valamint gátolta az Aβ peptidek aggregációját. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az AFA alga védő szerepet játszhat a neurodegenerációhoz vezető folyamatokkal szemben..
Forrás:
A fukoidán az őssejtek stimulálásán keresztül megnövelheti a szervezet regenerációs képességét. Egy egereken végzett tanulmányban, fa fukoidán az érfal őssejtek és a szív őssejtek (tudományos nevükön endotheliális és kardiális progenitorok)mozgósítására is képes volt. Arányuk 70%-kal, illetve 25%-kal nőtt.
A kísérletben a keringő őssejtszám növekedés egy beültetett szerv esetén segítette a normál erezet fenntartását, és a begyulladt érfal elpusztult sejtjeinek helyén új sejtek jöttek létre. A fukoidán őssejt mobilizáló hatását embereknél is megfigyelték.
A fukoidán artériafalat védő hatásáról a következő bejegyzésben olvashatsz bővebben: Fucoidan: Őssejt-mobilizáció és érfalvédelem
Az Aphanizomenon flos-aquae (AFA alga) egy különleges édesvízi mikroalga, amelyet tudományos kutatásokban is vizsgáltak az érrendszerre gyakorolt jótékony hatása miatt – különösen a vérképző őssejtek (hematopoetikus őssejtek, HSC-k) aktiválásának és a zsíranyagcsere befolyásolásának összefüggésében.
Egy 2020-as tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az AFA alga kivonat rövid (48 órás) és hosszabb távú (akár 38 napos) fogyasztása az egészséges emberek vérében keringő CD34⁺ sejtek számára – ezek az őssejtek fontos szerepet játszanak a vérképzésben és a szöveti regenerációban. A kutatás eredményei szerint már rövid távú AFA-kiegészítés is szignifikáns növekedést eredményezett a perifériás CD34⁺ sejtek számában a kiindulási értékekhez és a placebót kapó csoporthoz képest. Hosszú távon – különösen kurkuminoidokkal és szulforafánnal kombinálva – ez a pozitív hatás még tartósabbnak bizonyult.
A CD34⁺ sejtek fokozott mozgósítása hozzájárul az érfalak regenerációjához és fenntartásához, vagyis az érrendszer egészséges működéséhez. Mindez arra utal, hogy az AFA alga természetes módon támogathatja az érfalak megújulását és a szervezet saját regenerációs folyamatait – különösen az érett korosztály számára, amikor a sejtszintű megújulás természetes üteme lassulni kezd.
Forrás:
A sejtek és a regeneráció közötti kapcsolat jelenleg az egyik legintenzívebben kutatott terület. Megértése olyan megoldásokkal kecsegtet, amelyek leküzdhetnek egyes gyógyíthatatlannak tartott, ezért egyre nagyobb figyelmet kapó betegségeket.
Újszerű tudományos kutatások szerint a szervezet regenerációs képessége növelhető a szervezeten belüli endogén képződő őssejtek stimulálásával és mobilizálásával.
Az őssejtek 2 fő típusra oszthatók: embrionális őssejtekre, melyek nagy pluripotenciával rendelkeznek, tehát képesek szinte bármilyen sejtté átalakulni (differenciálódni), és felnőtt vagy szomatikus őssejtekre, melyek kisebb fokú pluripotenciával rendelkeznek, és általában annak a szövetnek az elődsejtjeinek (progenitorának) tekinthetők, melyekben megtalálhatók. Funkciójukat tekintve a felnőtt őssejtek az adott szövetek fenntartásáért és regenerációjáért, a károsodott és elpusztult sejtek utánpótlásáért felelnek.
Az őssejtek a szervezetünkben gyakorlatilag mindenhol ott vannak a gyors és hatékony szöveti regenerálódás biztosításáért. Vannak olyan típusú őssejtek, amik végig a szövetekben tartózkodnak, más őssejtek viszont cirkulálnak a szervezetünkben. Utóbbiak az idő nagy részében a csontvelőben helyezkednek el, ahonnan beléphetnek a véráramba. A vérkeringésből vagy visszatérnek a csontvelőbe, vagy kilépnek a szövetekbe, hogy betöltsék funkciójukat.
Ez a szervezeten belüli keringés leginkább a hematopoietikus őssejtekre jellemző (a vér és immunrendszer alakos elemeit létrehozó őssejtek), de mesenchimális őssejtek (MSC, főleg porc, zsír, csont irányú differenciáció, de izom és idegsejt irányba is elmehetnek) és endotheliális progenitor sejtek (érfal elődsejtjei) is keringhetnek a vérben.
A szervezetben cirkuláló őssejtek a szövetekbe kilépve olyan ingerekkel találkozhatnak (pl. adott szövet sérülése), ami helyben maradásra készteti őket, és célsejtekké differenciálódnak. Az őssejteknek alapesetben csak kis része kering a véráramban, bizonyos növények fogyasztása után viszont megnövekedhet a csontvelőből a vérbe belépő őssejtek száma, így adott esetben akár a regeneratív potenciál is.
A tudományos kutatások szerint az öregedésnek, a káros környezeti hatásoknak, kedvezőtlen étkezési és életmódbeli szokásoknak köszönhetően idővel csökkenhet a cirkuláló őssejtek száma, ami negatívan befolyásolja szervezetünk regenerációs képességét. Ilyen esetekben lehet szükség az ún. őssejt mobilizálókra.